Csak, hogy értsétek miért írunk ritkán

Sokatoktól halljuk, hogy hiába nézitek a blogot, ritkán írunk csak rá és nincs mit olvasnotok. Bocsánat érte, de sajnos, illetve hála az égnek van munkánk bőven és ezért nincs időnk és energiánk írni. 

Egy héten 5 napot dolgozunk, ez teljesen változó, hogy mikorra kapjuk a szabadnapokat. Van, hogy egymás után, van, hogy a két nap el van osztva. Én reggel 4-kor vagy 5-kor kelek, függően attól, hogy 5-re vagy 6-ra kell mennem dolgozni. Általában délig vagyok az étteremben, ha érkezik a raktába áru, akkor akár 1-2 óráig is. Utána pedig vagy a mosodába megyek vagy valamilyen irodai munkát csinálok, de erről majd egy későbbi bejegyzésben olvashattok, mert vannak ám fejlemények :)

Este, mivel egy autónk van ugye, együtt jövünk a többiekkel. Az, hogy mikor végeznek a szobákkal, az teljesen változó, van, hogy már 3-kor, de van, amikor csak 6-kor. Munka után általában még bemegyünk egy-két boltba, mert 5-6 emberből legalább 1-2 embernek biztosan vásárolhatnékja van, így van, hogy csak fél 8-ra érünk haza. Csinálunk valami vacsorát, fürdés, beszélgetünk még egy kicsit a többiekkel és nekem mennem kell alduni, hogy másnap tudjak kelni. Ha viszont másnap szabadok vagyunk, akkor próbáljuk behozni reggel az lemaradást alvás terén, aztán mire mindenkit körbeskype-olunk, már lassan itt is délután van és aznap még nem csináltunk semmit. Gyorsan jön egy kis vacsi vagy egy késői ebéd, főzés másnapra és a blogírás már el is maradt. Szólval így, ezért írjuk csak ritkán a memoárt, de azért igyekszünk utólag pótolni.