Eltelt a nyár jóformán egy bejegyzés nélkül itt a blogon, de újra itt vagyunk, jelentjük még élünk! Nyilván nem fogom tudni leírni az elmúlt 3-4 hónap történéseit részletekbe menően, de azt hiszem a lenti videóban sikerült a lényeget egészen jól összefoglalnom. 

Végigdolgoztuk a nyarat, szerencsére mindkettőnknek volt/van munkája bőven. Néhány alkalommal voltunk lent a beachen, születés- és névnapokat ünnepeltünk az itteni barátokkal, ismerősökkel, jöttünk-mentünk, meg volt az első amerikai moziélményünk is, ami igazán élmény volt, mert itt minden moziszék egy kis asztalkával és pincérhívóval van felszerelve és étlapról választva lehet rendelni, amit csak akarsz, húst, salátát, hamburgert, shaket, popcornt, amit csak el tudsz képzelni. Magyar Napokon voltunk, ami valószínűleg otthoni szemmel nem nagy dolog, de bizony, itt az ember, amikor hosszú-hosszú idő után először lát először pogácsát, rétest, szalonnát, füstölt csülköt, töltött káposztát, lángost, hall élőben magyar nótát, az bizony nagyon jó érzést. 

Az 5. házassági évfordulónkat sikerült nem kicsit emlékezetes élménnyé tenni. A Hersey Parkban, annak is a vidámpark részében voltunk. A Hersey-ről annyit kell tudni, hogy a Hersey márka itt kint az egyik, ha nem a legnagyobb csokoládé márka, kb. az otthoni Pöttyös nagyságához tudnám hasonlítani. Próbáltuk a "ride"-okat (nincs rá jó magyar szó, fordítsuk hullámvasútnak) ránézésre növekvő veszélyességi sorrendben kipróbálni, ez olyan jól sikerült, hogy már a másodikkal 360 fokos karikát írtunk le, de ezt már csak menet közben vettük észre. Imrus ezután még kb. kettőre ült fel velem, azt is nem kevés unszolásra, de a többi kihívást egyedül kellett teljesítenem. Kipróbáltunk mindenféle lövős, dobós, csapkodós mókát is, egyszóval óriási élmény volt. 

Voltunk focimeccsen bent New Yorkban a Yankee Stadionban. Nagyon jó volt, óriási hangulata van egy ekkora stadionnak tele szurkolóval. Itt azt érzi az ember, hogy a rajongó a sportért, a csapatukért jönnek ki a meccsre, nem pedig a balhéért, mint otthon. 

Én abban a kevés kis szabadidőmben, ami ezek mellett volt elvégeztem egy ESL kurzust, ami tulajdonképpen egy angol tanár képző és arról ad papírt, hogy megvan a tudásom ahhoz, hogy a világ bármely részén tudjak angolt tanítani (kivéve ha valamelyik iskola vagy ország még egyéb képesítést vagy bizonyítványt nem kér emellé). Az ezzel kapcsolatos tervek már megvannak, de erről majd többet akkor, ha már aktuális lesz.

Jó mozizást! Puszi!